A szklerózis multiplex és az elme-test kapcsolata

Úgy beszélünk az elméről és a testről, mintha két külön dolog lenne, de valójában a kettő elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Szinte mindent, amit a testünk tesz, az agy és a gerincvelő, - más néven a központi idegrendszer (KI) - irányítja vagy moderálja. Tény, hogy ez a magas szintű kölcsönhatás fontos túlélési mechanizmusokat tett lehetővé és sokféle környezetben és helyzetben segített az emberi fajnak sikeresek lenni - például az őskorban lehetővé tette számunkra, hogy kiváló vadászó-gyűjtögetők legyünk¹.

A „menekülni vagy harcolni” reflex

Amikor az agy veszélyt érzékel, a mellékveséket (amelyek a vesék tetején ülnek) aktiválja, hogy felszabadítsa az adrenalin és a kortizol stresszhormonokat. Ez számos fiziológiai változást indít el, amelyek a szervezetet felkészítik a cselekvésre: a légzés és a pulzusszám emelkedik, a vérnyomás emelkedik, a vér az agyba és a végtagokba áramlik, a vércukorszint gyorsan emelkedik, az emésztőrendszer lelassul és a gyomor savassága nő. Bár ez a „harc vagy menekülés” reflex kulcsfontosságú volt őseink túlélésében, a modern időkben ellenünk is működhet².

A probléma az, hogy az agy nem tudja megkülönböztetni a valódi fizikai veszélyt, - például a tigris üldözését, és az elképzelt félelmet - , az afféle aggodalmaktól, mint a ”hogyan fogja kifizetni az e havi hitelkártya -számlát” és ugyanazt a stressz reakciót közvetíti.  Az ilyenkor érzett idegesítő érzés és görcsös gyomor az, amit akkor érzünk, amikor a harc vagy menekülés reflexe akcióba lendül. Ez az, ami miatt a stressz hosszú távon komoly problémákat okozhat az egészségében³. A megnövekedett kortizol szint gyengítheti az immunrendszert, növelve ezzel a megfázás és más fertőzések kockázatát, míg az adrenalin emeli a vérnyomást és stresszt okoz a szív- és érrendszerben. Más szóval, pszichológiai állapotunk óriási hatással lehet fizikai egészségünkre⁴.

A test -elme kapcsolat

A tudósok régóta tisztában vannak az elme és a test kapcsolatával, amikor betegségek kerülnek előtérbe, ráadásul számos kutatás kimutatta, hogy az elme hogyan befolyásolhatja az immunrendszert. Egy tanulmány például, - amelyben vérmintákat vettek az orvostanhallgatókról a vizsgahét előtt és alatt -, kimutatta, hogy a diákoknál a stressz idején alacsonyabb volt a T-sejtek (sejtek, amelyek megtámadják és elpusztítják a behatoló baktériumokat) szintje⁵. Joggal merülhet fel a kérdés: ha elménk ronthatja a tüneteket, akkor javíthatja is?
 

Nos, az úgynevezett placebo-hatás tökéletes példa erre. Annak tesztelésére, hogy egy gyógyszer mennyire hatékony, a kutatók általában két csoportra osztják az alanyokat - az egyiket a gyógyszerrel kezelik, a másikat placebóval látják el, amely úgy néz ki, mint a gyógyszer, de nem tartalmaz hatóanyagokat. Érdekes módon egyes betegségekre vonatkozó tanulmányok azt mutatják, hogy néhány placebóval kezelt embernek javulhat az egészségi állapota. Furcsa módon ez még olyan körülmények között is előfordulhat, amikor tisztában vannak azzal, hogy placebót szednek. Ennek okai nem teljesen tisztázottak, és számos más, a klinikai vizsgálati folyamathoz kapcsolódó tényező is befolyásolhatja, például az orvos fokozott figyelme. Mindez nem okozott meglepetést Hippokratésznek - aki több mint 2000 évvel ezelőtt megjegyezte: „A bennünk rejlő természetes gyógyító erő a legnagyobb erő a gyógyuláshoz⁶.

Az egészséges hozzáállás elsajátítása

Az olyan kihívásokkal teli állapotokkal való együttélés, mint a szklerózis multiplex (SM), a stressz és a szorongás nagy részét elő tudja idézni. Bár érthető, hogy időnként aggódik, minden bizonyíték arra mutat, hogy a pozitív mentális állapot fenntartása előnyös lehet az egészség szempontjából⁷.

A meditáció nagyszerű példa erre, és bizonyítottan számos egészségügyi előnnyel jár a szorongás és a vérnyomás csökkentése révén. Akár részt vesz egy meditációs órán, vagy letölti az egyik egyre népszerűbb telefonos alkalmazást, például a „Headspace” -t, és elkezdi az erdei fürdést, vagy csak tíz percet tölt el minden reggel, csendesen a légzésre és az elme tisztítására összpontosítva, hatalmas változást hozhat mentális és fizikai egészségére és állapotára⁸.

A kognitív viselkedésterápia a tanácsadás egy olyan formája, amely segít a nem hasznos gondolatok megkérdőjelezésében és a jobb védekezési stratégiák kidolgozásában. Kimondottan hasznos eszköz a stressz és a szorongás kezelésében, amit egyre gyakrabban használnak az orvosi kezelések mellett számos olyan hosszú távú egészségügyi állapot terápiájában, mint például a krónikus fáradtság. Talán a leghasznosabb stratégia az, ha egyszerűen az érzéseiről beszélünk⁹. Emlékszik a stresszes orvostanhallgatók tanulmányára? A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az immunválaszok a azoknál a diákoknál voltak a leggyengébbek, akik a leginkább magányosnak érezték magukat¹⁰. Más szóval, a barátokkal és szeretteinkkel töltött idő a lehet legjobb gyógyszer.

Egészséges test, egészséges elme… még egészségesebb test

Nyilvánvaló, hogy a mentális állapotunk hatással lehet a testünkre, de ez valójában mindkét irányban működik. Míg a testmozgás fizikai előnyeit már régóta felismerték, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a testmozgás javíthatja a mentális állapotot is. Persze, ha ideges és fáradt, a medence megközelítése, vagy az edzőcipő felvétele egy gyors sétára lehet az utolsó dolog, amit kedve szerint csinálna, mégis a legtöbb orvos ezt írja elő. Először is, a testmozgás csodálatos ellenszere a stressznek. Gondoljon vissza azokra a stresszhormonokra, amelyekről beszéltünk - azokra, amelyek segítenek megbirkózni a veszélyekkel. A testmozgás nagyszerű módja annak, hogy megakadályozza a kortizol és az adrenalin túl magas emelkedését, és javítja a test nyugalmi pulzusát és oxigénfelvételét¹¹.

Az is tény, hogy a testmozgás hatására az agy olyan jó érzetet keltő vegyi anyagokat termel, amelyeket endorfinoknak neveznek, és amelyek természetes boldogságérzést eredményeznek. Egy 30 vizsgálatot lefedő kutatás összehasonlította az edzést az antidepresszánsokkal, a tanácsadással (például kognitív viselkedésterápiával) és a placebóval, és arra a következtetésre jutott, hogy a testmozgás hasonló hatást nyújthat az enyhe depresszió tüneteinek kezeléséhez, mint a terápia vagy a gyógyszerek. Az endorfinokról is kimutatták, hogy erősítik az immunrendszert és csökkentik a fájdalomérzetet – hát nem érdekes ez a háromféle, különböző megoldás?

A rendszeres testmozgás abban is segít, hogy jobban átvegye az irányítást a teste felett; belső önbizalom, amely képessé tesz arra, hogy más kihívásokat is vállaljon. Ez azt jelenti, hogy kevésbé valószínű, hogy stresszelni fog a nem fontos dolgok miatt - és rugalmasabb lesz, amikor meg kell birkózni a jelentősebb feladatokkal. Mindez jó hír a boldogság szintjére… és az egészségére. Lám-lám, milyen messzire jutottunk!

Hivatkozások:

1. Website ‘Encyclopedia.com’ Central Nervous System. Available at: https://www.encyclopedia.com/medicine/anatomy-and-physiology/anatomy-and-physiology/central-nervous-system
2. Website ‘Harvard Health Publishing: Harvard Medical School’ Understanding the stress response. Available at: https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/understanding-the-stress-response
3. Website ‘MS Trust’ Fatigue. Available at: https://www.mstrust.org.uk/a-z/fatigue
4. Website ‘The Atlantic’ How Stress Makes You Sick. Available at: https://www.theatlantic.com/health/archive/2015/10/how-stress-makes-you-sick/412699/
5. Helané Wahbeh, N.D. Ashley Haywood, N.D. Karen Kaufman, Ph.D., L.Ac. Et al. Mind-Body Medicine and Immune System Outcomes: A Systematic Review (2009) 1: 25–34. doi:10.2174/1876391X00901010025. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3516431/pdf/nihms371487.pdf
6. Fabrizio Benedetti, Elisa Carlino  and Antonella Pollo. How Placebos Change the Patient’s Brain. (2011) 36, 339–354. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3055515/pdf/npp201081a.pdf
7. Website ‘MS Trust’ Stress. Available at: https://www.mstrust.org.uk/a-z/stress
8. Website ‘MS Trust’ Meditation. Available at: https://www.mstrust.org.uk/a-z/meditation
9. Website ‘NHS.uk’ Cognitive behavioural therapy. Available at: https://www.nhs.uk/conditions/cognitive-behavioural-therapy-cbt/
10. Website ‘Harvard University’ Promoting public health: Loneliness: an epidemic? Available at: http://sitn.hms.harvard.edu/flash/2018/loneliness-an-epidemic/

11. Mental health foundation. Let’s get physical. Mental health awareness week 2013. Available at: https://www.mentalhealth.org.uk/sites/default/files/lets-get-physical-report.pdf